Tudtad-e, hogy a magyar nyelv legrégibb emlékei közül egy kőbevésett magyar rovásírás található az észak-amerikai Újfundland (Új Skócia) Yarmout öblénél? Ezt a 992-ben állított, ma 1005 éves nemrég megfejtett emléket Amerika első felfedezőiről dokumentálta Tyrkir, aki a vikingekkel együtt végrehajtott tettett magyar rovásírással, kőbe vésve örökítette meg. Samuel Laing (1844 London) állapította meg elsőként, hogy Tyrkir magyar volt. Az izlandi nyelvben a "Tyrkir" a "Turk" megfelelője, amelyet arab, görög és török források egyöntetűen turkok-ként a magyarok jelölésére használtak.
Ezt az 1700-as években megtalált követ (181 kilós) ma a Yarmout Country Museum-ban őrzik. A szöveget nem skandináv rúnákkal írták, hanem magyar rovásírással. Ezt a szöveget 1984-ben Budapesten fejtette meg Szilva Lajosné és így szól: "/Eric/son járt e hejen is sok tár/sával/".
Tudtad-e, hogy a British Museum könyvtárában a legértékesebb közép-európai ősnyomtatvány szövege így kezdődik: "Az Ephesom helyeknek yrth Zent Pál levelének elsew capitoliuma"? Keletkezésének időpontja 1533, és magyarul íródott.
Tudtad-e, hogy "a Sorbonne egyetem nyelvészei, akik összehasonlításokat végeztek számítógépek segítségével, a nyelvek ősiségének vizsgálata kapcsán, hogy mely nyelv őrzött meg legtöbbet az ősműveltség elemeiből, az ős-etimonokból, alapszavakból, a következő eredményre jutottak: a mai angol nyelv 4 % etimont, a latin 5 %, a héber 5 %, a csendes-óciáni nyelvek 7 %, az indiai mundakhol 9 %, a tibeti szanszkrit 12 %, az őstörök, türkmén 26 %, a mai magyar nyelv 68 % ős-etimont tartalmaz!"
Tudtad-e, hogy ma tudományos kutatásokat végeznek az ősnyelv kérdésében? Mi magyarok már 200 éve foglalkozunk ezzel, olyan kutatók, nyelvészek, történészek mint az 1812-ben elhunyt Keresztesi Józseftől, Horváth Istvánon, Kőrösi Csoma Sándoron, Táncsics Mihályon, Varga Zsigmondon keresztül az 1973-ban elhunyt Pass Lászlóig. Ma Baráth Tibor is "A magyar népek őstörténete" című munkájában, vagy Kemény Ferenc nyelvész (Oslo), aki negyven nyelvet ért és tizenötöt beszél, az állítja, hogy a legősibb eurázsiai nyelv a magyar.
Tudtad-e, hogy magyar családnevek, földrajzi nevek ezerszám fordulnak elő a világ különböző helyein? A Hawaai-i szigeteken élő Dr. Vámos-Tóth Bátornak és munkatársai gyűjtésének köszönhetően az azonosított magyar szavak gyűjteménye egy új tudományágat képvisel, amelyet TAMANA névvel jelölnek. Eszerint mintegy hatezer eredeti magyar név és névszerkezet fordul elő szerte az egész világon. Csak egy példa: "Magyar családnevünk, helységnév Indiában, egy dombvonulat elnevezése Irakban és Libanonban, továbbá hét földrajzi helyet jelöl Máltán,, települést Tuniszban, Burkina Fasoban, a Fülöp szigeteken, egy város neve Indiában, településnév a Kaukázusban és az udmurtoknál, ezen utóbbiaknál éppenséggel az "Almás", "Káldi", "Kocsis", és "Vajas" települések szomszédságában."
Való tény, hogy bizonyos szavak azonos módon előfordulnak különböző nyelvekben, de itt nem erről van szó csupán, hanem a feltűnően nagy számú előfordulásban.
Tudtad-e, hogy nyelvünk ősiségét egy angol nyelvész és irodalmár, Sir John Bowring, aki sok nyelv mellett magyarul is beszélt, emígyen jellemzett az 1830-ban megjelent "Poetry of Magyar" című verses kötetének előszavában: "A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával.
E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke... A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét: ..."?
Tudtad-e, hogy a magyar nyelv tömörítő hatása szinte egyedülálló? Hogy hihetetlenül gazdag, képalkotó képessége van szavainknak, hogy "tárgyas ragozásával, harminchat mozzanatos, negyvenhat gyakorító, sok-sok kezdő, müveltető, ható igékkel, főleg pedig igekötőink előre és hátravetésivel, amivel a cselekvés és az idő boszorkányos árnyalatait és mozzanatait jelölhetjük. Ilyen bravúrra a világ egyetlen más nyelve nem képes!"
Példa a "néz" ige módozataira: néz, nézeget, nézelődik, nézőben, nézve, nézvést, nézetlen, nézhetetlen, néztében, nézetében, stb.
Tudtad-e, hogy míg a nagy nyugati világnyelvek legjobb esetben is csak 7 magánhangzót ismernek (az olasz például csak 5-t), addig a magyar nyelv 14 magánhangzót ismer és használ: a-á, e-é, i-í, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű?
Tudtad-e, hogy a nyelvek összehasonlításában mint a legdallamosabb az első helyen álló olasz és a második helyen álló görög után a magyar következik? Ezt nem kisebb nyelvtudós, mint Giuseppe Mezzofanti bíboros állította (1774-1849), aki 58 nyelven írt és 103 nyelven beszélt. Ő maga mondotta, Ludwig August Frankl költőnek: "Tudja, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után minden más nyelv előtt leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából a leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ügyeljen, mert egy feltündöklő költői lángész még igazolni fogja nézetemet. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik nyelvükben..."
Valóban nem tudják, vagy csak kevesen! Hiszen akkor nem sietnének olyan gyorsasággal átvenni az angolszász szavakat, miközben mindennapi nyelvhasználatukban fájdalmasan hagyják zsugorodni gazdag szókincsünket, helyet adva a slengnek, az új zsargon kifejezéseknek.
Irodalom:
* Kiss Dénes: "ŐS-nyelv nyelv-Ős", Antológia Kiadó Lakitelek 1993;
* Cúth János: "A magyarságtudat kézikönyve" 1999.
Egy kis kiegészítés a a fenti üzenethez:
Érdemes alátámasztásul elolvasni Barabási László: "Magyarul gondolkodni" című könyvét, amelynek rögtön az elején a fentiekre vonatkozó kutatásokról van szó.
Eszerint különböző korok és országok nyelvészei, történészei jutottak ugyanarra a következtetésre. Az alap tézis, hogy egy nyelv volt és egy nemzet (a Biblia is ezt tudatosítja).
A Szovjetúnióban élő- Maár nevű kutató szerint egy ősnyelv, egy szótagnyelv volt, amelyet aztán különböző irányokba fejlesztettek. Ez a nyelvelmélet azt állította, hogy a világ összes nyelve egy szócsomagból alakult ki. Maár az orosz nyelvből indult ki, de egy olyan ősnép létét sikerült igazolni, amelyhez képest az orosz egy totyis gyereknek felel meg, ezért ,na meg a bibliai kapcsolódás miatt sztalin elvtárs lomtárba dobatta és a kutatások nagy részét megsemmisítették.
De sebaj, 1952-ben Morris Swadesh útnak indított egy nyelvelméletet, a glottokronológiát, amely egy 100-200 szavas listára alapozta feltevéseit, amely olyan szavakat tartalmazott,amelyek különösen ellenálltak a változásnak. Összevetették a nyelveket, hány "listás szó" volt bennük. (Maár féle nyelvelmélet nyugati felfedezése!). Ma már számítógéppel kutatnak, és mindenki a magyar nyelvben fedezi fel a legősibb szókészlet döntő meglétét!!!
Mindezekről nem tudhatott Varga Csaba matematikus,képzőművész,filmrendező,majd a messzi mult kutatója. A világot járva rájött, hogy a legrégibb időkben írva az emberek, azonos jeleket írtak, tehát azonos nyelvet beszéltek. Ő is a magyar nyelvhez jutott. Hihetelen mennyiségű anyagot gyűjtetett be, amit összevetett. Matematikai logikával feltárta, hogy a magyar nyelv egy szigorú belső összefüggés-sorra épül és egy szótaggal jelölt alapfogalomból nyílnak ki a szavak. Anélkül, hogy hallott volna Maárról, vagy a glottokronológiáról, egy sokkal magasabb szinten újra felfedezte egy fél század után azok alapmenetét.
Dr Baráth Tibor egyiptológus, aki a Párizsban székelő Történész Világszövetség vezetője, a Sorbonne tanára és rövid ideig a kolozsvári egyetem rektora volt, már fél évszázada megírta, hogy a magyar az ősnyelv, az alapja a továbbiaknak, sőt az ősmagyar nyelvet beszélték az ókori világ birodalmaiban.
A könyv a magyar nyelv elismerői között említi még az alábbiakat:
Oscar Wilde a nagy költő, a nyelv mestere azért tanulta meg a magyart,mert véleménye szerint egy csodával találkozott.
Grimm a meseíró,az első német tudományos nyelvtan megalkotója szerint a magyar nyelv logíkus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.
G.B.Shaw azt mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös,ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit".
Ove Berglund svéd orvos és műfordító: "Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke".
Teller Ede: "... Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar".
És még sok-sok érdekesség található a könyvben, sajnos attól tartok, hogy sem tanítani nem fogják, sem a felséges média nem fogja olyan érdekesnek találni, mint az sms nyelv gyönyörűségeit, vagy kelemen anna vagy anettka szekszuális életét!
Utolsó kommentek