nekem is kell egy ilyen

csináltam egy bloggot, csak azért, hogy gizdázhassak, hogy nekem is van ilyen! :):):) olyan dolgokat teszek föl ide, amik nekem tetszenek, és azon egyszerű oknál fogva, hogy egy helyen legyen minden amit szeretek... kicsit önző vagyok mi? :):) ha van jó kis sztorid, vagy képed, amit szívesen látnál itt küld ide: nekemiskellegyilyen@vipmail.hu

Naptár

április 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Utolsó kommentek

Címkék

állatok (6) állatos (7) baba (1) babona (2) bagolykő (1) bean (1) cigánykérdés (5) csajos (7) csütörtök (19) cuki (18) darwindíj (5) édes (1) emlék (7) érdekes (27) esküvő (1) feminista (18) feministacsütörtök (13) film (1) gondolatok (16) gyerek (3) hagyomány (21) hangok (4) hétfő (8) himnusz (1) iskola (2) karinthy (25) kedd (14) kép (7) képek (46) kesergés (2) közlemény (20) kutyák (5) kv (1) magyarság (34) megemlékezés (5) mese (1) mondások (6) múlt (16) munkahely (5) okosságok (34) pasiknak (2) péntek (11) politika (5) rágó (1) régi (5) rendőr (1) soványság (2) szeged (1) szép (16) szerda (8) szerelem (1) szex (4) tanulás (53) torták (1) ünnep (5) utczalány (1) üzenet (33) valóvilág (103) vicc (380) vicces (466) wicczzek (28) Címkefelhő

egy kis Magyar hagyomány a mai napra

2007.12.04. 11:18 - menzi..:)

Címkék: magyarság múlt hagyomány

December 4.

 

Borbála, népünk ajkán olykor Borbál, Borbálya, az északi csángók ajkán Barbar*, ókeresztény vértanú (†306), egyike a magyar középkor és barokk világ legtiszteltebb nőszentjeinek, továbbá máig legkedvesebb asszonyi keresztneveinknek. Kultusza virágzott az egész hazai középkorban, de az utóbarokk paraszti világában is. Az ünnep már a Pray-kódex misekönyvében fölbukkan. Borbála a jó halálnak egyik legtiszteltebb középkori védőszentje lett, egyúttal a négy Virgines Capitales; továbbá a Tizennégy Segítőszent egyike.

Borbála a jó halál védőszentje.

Borbála a jó halál patrónája lévén, áttételeiben érthető az a Csíkjenőfalván följegyzett hagyomány, hogy a múlt századi nagy kolera idején hét éjjel hét Borbála nevezetű fehérnép szőtt, szabott és varrt balkezével egy férfiinget és gatyát. Felöltöztettek vele egy karót, a falu végére tették, hogy a kolera megijedjen tőle és elkotródjék.*

Szent Borbála füve (Barbarea stricta) őseinknek kelevény, himlő, villámcsapás ellen kedvelt orvossága volt. A névvel is a fű foganatosságát akarták fokozni.*

Borbála napjának vidékenként megnyilatkozó hagyománya a borbálaág vágása. A szokást nyilvánvalóan ihlette a szent legendájának az a mozzanata, hogy a megkínzott szűz fejére Krisztus a paradicsom virágaiból koszorút helyez, mire összes sebei meggyógyulnak. Ez egyúttal Borbálának menyegzői koszorúja is, vagyis az örök vőlegénnyel, Krisztussal való misztikus egyesülésének szimbóluma. Éva lányai azonban földi vőlegény után sóvárognak, ehhez kérik a szűz vértanú segítségét.

Az ország több vidékén Szent Borbála napján cseresznyefaágat törnek, és vízbe teszik. Ha kizöldül, akkor hamarosan férjhez fognak menni, öröm és boldogság jut nekik osztályrészül. Somogyvámoson ha valaki jövendőbelije nevére kíváncsi, akkor vágjon kilencféle gyümölcsfaágat, mindegyiket lássa el férfinévvel. Pohárba téve Borbálától karácsonyig minden roráté után öntözze meg. Amilyen nevű ág először kihajt, olyan neve lesz az urának. Eleken a lányoknak mezítláb, egy ingben kell a kertbe kimenniük gyümölcsfagallyért. Utána üvegbe teszik, hogy kisarjazzék. Apátfalván orgonaágat törnek, egy üveg vízben, a kemence tetejére teszik. Ha karácsonyra kivirágzik, az újesztendőben biztosan férjhez mennek.

Óbecsén már különösebb célzat nélkül viszi be Borbála estéjén a meleg szobába a kerti gyümölcsfákról, lehetőleg minden fajtáról lemetszett termőrügyes ágakat a gazdasszony. Itt vízbe, ha van, akkor hólébe teszi őket, hogy karácsony ünnepére kivirágozzanak.

Ha a budaörsi Barbarazweig már az éjféli miséig kihajt, akkor jó termés várható. Ha csak utána, akkor nem.*

A szokás sajátos helyi fejleményeként Tés faluban Borbála estéje egy tányér közepére poharat állítanak, és búzaszemekkel rakják körül. Meleg helyre téve, a búzát szorgalmasan locsolják. A szemek hamarosan csírát eresztenek. Amikor növésükben már túlhaladják a pohár szélét, akkor a búza zöld szálait a pohár felső szélével egyirányban lenyírják. Karácsonyeste a pohár köré fenyőgallyat tesznek, és szentelt olajat öntenek bele. Az olajban lámpabelet áztatnak. Ezt az éjféli mise után meggyújtják és vízkereszt napjáig el sem oltják.

Leopold Schmidt kutatásaiból* tudjuk, hogy a régi Nyugat–Magyarország, a mai Burgenland német és horvát népe körében a borbálabúza (Barbaraweizen) csíráztatása is járja. Ismeri Pécsvárad németsége is. A szokás ezen a napon tudomásunk szerint a magyar nép körében alig, illetőleg Luca napjához kapcsolódva, lucabúzaként ismeretes. A két szokás célzata lényegében azonos.

Borbála ünnepe főleg a magyar nyelvhatár nyugati, északi, de főleg déli peremein asszonyi dologtiltó nap, amelynek képzetköre Lucáéra emlékeztet. Így Bény (Bina) magyar faluban ilyenkor a látogatókat nem látják szívesen, mert elviszi a család jövő évi szerencséjét. Ha mégis jönne valaki, ügyelnek arra, hogy a kemencéhez vagy a kályhához ne érjen.*

 Borbálát Nagykanizsa és Légrád vidékeinek horvát népe kiskarácsony (mali Božiś) néven is emlegeti és munkaszünettel, templomozással ünnepli meg. Szentmihályhegyen mesélik, hogy Bisztricén, a híres horvátországi búcsújáró helyen egy asszony intő példaként mezítelen emlőire tekeredett kígyót mutogatott, amelyet azért nem tudott eltávolítani, mert a tilalom ellenére Borbála napján mosott, varrt.

A bejegyzés trackback címe:

https://nekemiskellegyilyen.blog.hu/api/trackback/id/tr9251897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása