TUDOMÁNY, tudás, tudákos, tudákolni, tudálni, tarhonya
Összessége és leírása azoknak az eredményeknek, amelyek az ember egy régebbi korszakából származó, atavisztikus csökevénye mint lelki betegség, az úgynevezett "ismeretvágy" lefolyása révén létrejönnek. A majomkorszakból való fejlődése után megmaradt némely emberben a majmoknak az a sajátsága, hogy a kezébe került tárgyakat felbontja apró részekre, miáltal a tárgyakat többé nem lehet használni. Ezt a folyamatot analízisnek nevezzük. Az analizálás (szétbontás) tárgya igen sokféleképpen jelentkezik az emberekben. Egyik ember a növényeket bontja fel vagy a kisebb állatokat, ez a kevésbé veszedelmes fajta, mások azonban emberi gyomrokat és házasságokat is felbontanak. Bevallott célja a tudománynak : az igazság keresése és a természet megismerése, azonkívül felismerése a dolgok célszerűségének.
Hosszas kutatás után rájöttek ugyanis az emberek, hogy a fül hallásra, a szem látásra, a láb pedig járásra szolgál; most még csak azt kellene eldönteni, hogy az egész ember mire szolgál. Ennek eldöntésére való a bölcsészet, mely azon gondolkodik, hogy min gondolkodik, és hogy gondolkodik-e, vagy csak azt gondolja, hogy gondolkodik. A feltett kérdés eldöntésével várni kell, míg erre rájött. A tudomány állítólagos végcélja az, hogy az emberiség általa egészen boldog legyen végre.
Ennek elérésére történik a fent említett természet-megismerés és analízis, mert ugyebár, milyen boldogság az, ha az ember nem vizet iszik, hanem két rész hidrogént és egy rész oxigént, amitől meg lehet dögölni. Ahhoz a boldogsághoz pedig, hogy nejem őnagyságát megcsókolhatom, mennyire hozzájárul, ugyebár, ama tudat, hogy a belei közben úgy néznek ki, mint egy véres hernyó, amire ráhágott az ember véletlenül. Az igazság felismerése még más, válogatott boldogságot ígér az emberi képzelődésnek, például nem engedi elfelejteni, hogy mindenki meghal a végén, tehát az illető is meghal a végén, s végre arra az értékes eredményre jut, hogy eszerint tehát nem érdemes úgy berendezkedni, mintha az ember sokáig élne, s tehát az igazságot megismerni se érdemes. Az emberi boldogság elérésére szolgálnak a következő tudományok
Fizika. Foglalkozik mindazokkal a tünetekkel, melyek a tárgyak külső megjelenésével járnak.
Foglalkozik a tárgyak súlyával; a tárgyak súlyának eldöntése igen fontos ugyanis, ha meg akarjuk tudni, mekkora darab vassal lehet agyonütni valakit. Foglalkozik a tárgyak melegségével, és rájött, hogy mekkora hő kell egy Krupp-féle ágyú elsütéséhez, hogy egyszerre háromszáz embert lőjön agyon.
Kémia. Foglalkozik a testek összetételével, és rájött, hogy milyen anyagokat kell összetenni,
hogy felrobbanjon az ember hasában. Foglalkozik a villamosság előállításához szükséges anyagokkal, és ráfőtt, hogy mekkora árammal lehet Amerikában agyoncsapni egy embert, akit a ménkű elfelejtett agyoncsapni.
Orvostudomány. Foglalkozik az ember belső összetételével, és rájött, hogy hogyan kell összevarrni egy szétvágott katonát ahhoz, hogy még egyszer szét lehessen vágni. Foglalkozik a betegségekkel, és rájött, hogyan lehet még egy ideig életben tartani a beteg testet, hogy minél tovább betegeskedjék szegény.
Történelem. Foglalkozik az emberiség múltjával, és rájött, hogy még mindig maradt egypár ember, aki nem esett el Lipcsében. Foglalkozik a politikával, és rájött, hogy mennyi pénzt lehet megtakarítani egy katona árán.
Mennyiségtan. Foglalkozik a számokkal és a vonalakkal, és rájött, hogy milyen magas ívben
kell eldobni a bombákat, hogy annak a fejére essék, akit kiszámított.
Nyelvtan. Foglalkozik a nyelv törvényeivel, és rájött, hogyan kell szépen megszövegezni egy halálos ítéletet.
Bölcsészet. Foglalkozik az emberi boldogulás lehetőségével általában, és rájött, hogy az
ember akkor a legboldogabb, ha meghalt.
Utolsó kommentek